Hotan n�pess�ge: 75, 900.

Egy K�n�hoz k�zeli, sok�ig ismeretlen hely. Nev�t a k�zel�ben l�v� Hotan foly�r�l kapta. M�s n�ven Ho-t'ien h�vj�k az ottaniak.

A pamutk�sz�t�s, rizs, rozs, gy�m�lcs �s a kukoricatermeszt�s k�zpontja. A selyem - �s textilipar itt m�g mindig a r�gi hagyom�nyokhoz h�ven manufakt�r�kb�l k�sz�tik.

�kszereiket, az elismert z�ld-nefritb�l k�sz�tik, amit t�k�letes min�s�gben lehet megtal�lni. A nefrit is itt tal�lhat� de ez nem olyan tiszta, mint a z�ld-nefrit, aminek az angol megfelel�je a j�t�kb�l is ismert „jade”. Hotant csak egy �t k�ti a k�lvil�ghoz, ami k�t v�rosba vezet. Az egyik Kashi (k�s�bb majd mi is megismerked�nk ezzel a j�t�kban), a m�sik �r�mqi. Ez a v�ros a k�z�pkorban val�ban a selyem�t r�sze volt. A buddhizmus egyik k�zpontja volt, ami Indi�b�l, K�n�ba terjedt. V�g�l a VIII. sz�zadban az arabok kez�re ker�lt. Ez lett a karav�nok k�zpontja, ami ell�tta K�n�t f�szerekkel, illetve fellend�lt a kereskedelem �zsia �s a nyugati vil�g k�z�tt.

A v�gleges sorsa azut�n d�lt el, amikor Jenkis Khan elfoglalta, �s romba d�nt�tte a csod�s v�rost. Egy politikai h�bor� ut�n parlamentileg is 1857-ben, K�na r�sze lett. A gy�ny�r� templomok helyett a zs�folt v�rosban csak n�h�ny k�bm�ter nagys�g� kis k�poln�k vagy mecsetek vannak. Ma Hotan rezerv�tumk�nt m�k�dik.