Silkroad avagy a Selyem�t

Ahogy azt nagyon sokan tudj�k eddig a j�t�k egyenl�re csak 3 v�rosb�l �ll. Ahogy a j�t�kban is, van Xi’an-b�l (Jangan/Chan’gan) indul, onnan �tmegy egy kisebb v�roson �s ut�na j�n Dunhuang (Downhang). A j�t�kb�l kihagyt�k az egyik nagyv�rost a selyem�tr�l, Hami-t. Innen kett��gazik az �t. Az utaz�sunk innen az �ltalunk ismert Khotanba (Hotan) folytat�dik. A j�t�k szempontj�b�l n�zve el�g �rdekes m�don juthatunk tov�bb. Takla Makan-on kereszt�l vezet az �t Shache-be (avagy Yarkant-ba, ami ismer�s lehet Lord Yarkan nev�b�l).

Stein Aur�l �s Hotan:

Stein Aur�l 1862-ben Pesten sz�letett.

Iskolai tanulm�nyait Pesten kezdte el, majd Drezd�ban tanult. Ott kapott kedvet a Kelet-kutat�shoz, miut�n elolvasta Nagy S�ndor hadj�ratainak t�rt�net�t. Fels�fok� tanulm�nyait b�tyja t�mogat�s�val �s �szt�nd�jakb�l folytatta Khotani (Hotan) lel�hely felt�r�sa k�zben

Indi�ban tanult �s ekkor terel�d�tt a figyelme az egykori Selyem�tnak a t�rt�nelem viharaiban elt�nt v�rosai fel�. A k�nai Hsz�an Cang, Tang kori utaz� VII. sz�zadi le�r�s�ban olvasott a hajdani turkeszt�ni v�rosokr�l.

Els� exped�ci�j�t 1900 ban inditotta meg, mindig mag�val vitte Marco Polo �tle�r�s�t �s Arany J�nos egyik k�tet�t.

Az exped�ci� Kasm�rb�l indult, �tkelt a Karakorum magas vonulatain, majd Kasgart �s Yarkantot �rintve �rkezett meg a Tarim-medence sivatagos ter�leteire. El�sz�r a khotani o�zistartom�nyban l�v� Dandan-�jlik romv�rost tal�lta meg.

Exped�ci�i sor�n ennek j� haszn�t vette, sok feh�r foltot t�ntetett el a t�rk�pekr�l.

�sszefoglal�ja, az Ancient Khotan 1907-ben jelent meg Londonban.

Stein Aur�l �s Downhang:

A tunhuangi (Downhang) tekercsek

1906 �s 1909 k�z�tt Stein folytatta kutat�sait Kelet-Turkeszt�nban. Kiindul�si pontja ism�t Kasgar volt, onnan Khotanba, majd kelet fel� vette �tj�t, �s a k�nai nagy falat k�vetve felfedezte annak h�res Jadeit kapuj�t. R�tal�lt az egykori Miran v�ros�ra: a romok al�l angyal-�br�zol�sok, buddhista fresk�k �s szobort�red�kek tucatjai ker�ltek el�. A k�vetkez� �llom�sa Loulan volt; a hajdani kereskedelmi �s katonai csom�pontban kor�bban m�r Sven Hedin sv�d kutat� is megfordult.

Stein exped�ci�j�nak legfontosabb felfedez�se m�gis Tunhuanghoz f�z�dik.