Alexandri�t Nagy S�ndor alap�totta i. e. 331-ben, �s �nmag�r�l nevezte el. A h�d�t� hasonl� m�don elkeresztelt �j v�rosai k�z�l az egyiptomi v�lt a legh�resebb� �s legnagyobb�. �vsz�zadokon �t az �kor egyik legpomp�sabb, legnagyobb v�rosa volt (m�ret tekintet�ben csak R�ma el�zte meg). H�res volt, mint a tudom�nyok sz�khelye. A monda szerint Nagy S�ndornak �lm�ban egy aggasty�n jelent meg �s Hom�rosz sorait id�zte, amelyekben Pharosz sziget�t eml�ti; ez b�rta r�, hogy ott �p�tse meg a v�rost. A tenger �s a Mareotisz nev� parti t� k�z�tt h�z�d� homokos partszeg�lyen �p�lt Deinokratesz �p�t�sz tervei szerint. 19 km volt a ker�lete. Az el�tte fekv� Pharoszt egy hatalmas, 7 stadion (1290 m) hossz� g�ttal (Heptasztadion) a parthoz csatolt�k, �gy keletkezett a nyugati (Eunosztosz) �s a keleti (�n. Nagy-) kik�t�. Ma is ez Alexandria k�t kik�t�je. A massz�v Heptasztadion id�k�zben 500 m�ter sz�less�g�re n�tt az�ltal, hogy a tenger folyton kavicsot �s t�rmel�ket hord �s rak le mell�je. A csatorn�k r�g elt�m�dtek, amelyek a k�t kik�t�t �sszekapcsolt�k.
A v�ros legszebb r�sze az �n. Brukheion vagy Basaleza volt a „nagy kik�t�” d�li sz�l�n, amelyben a kir�lyi palota volt �sszes mell�k�p�let�vel. Ott �llt a vil�gh�r� Muszeion, mely t�bb �vsz�zadon �t a vil�g szellemi k�z�ppontja volt: benne helyezkedett el az �ll�t�lag 700000 tekercsb�l �ll� k�nyvt�r. A parthoz k�zelebb emelkedett Poszeid�n temploma �s a sz�nh�z. A Brukheion keleti v�g�n �lltak az �n. Kleop�tra t�i, k�t karcs� obeliszk a I. e. 16. sz�zadb�l, amelyek egyike 1878 �ta Londonban, m�sika pedig 1880 �ta New Yorkban van. A Brukheiont�l d�lre emelkedett a pomp�s G�mnaszion 200 m�teres oszlopcsarnok�val �s ett�l keletre, a Kanoposz-kapu el�tt ter�lt el a nagy Hippodrom (l�versenyp�lya).

San Stefano, Alexandria
A v�rost�l d�lnyugatra a Serapeian �llt amely a r�mai Capitolium ut�n az akkor ismert vil�gnak legpomp�sabb �p�lete volt s 200 000 tekercsb�l �ll� �rt�kes k�nyvt�rt foglalt mag�ban. A Serapeion t�gas helyis�g�ben a Kr. u. 4. sz�zadban egy r�mai praefectus, Pompeius, Diocletianus cs�sz�r tisztelet�re hatalmas oszlopot �ll�ttatott, amely a romok k�z�tt m�g ma is �ll, �s a Pompeius oszlopa nevet visel. Egy darab v�r�s gr�nitb�l van faragva, melynek magass�ga 20, �tm�r�je pedig 2 �s f�l m�ter. A korinthoszi st�lus� oszlop talapzat�val �s fejezet�vel egy�tt �sszesen 32 m�ter magas. I. Nap�leon rendelet�re belev�st�k a francia katon�k nev�t, akik 1779. j�lius 2-�n, a v�ros ostroma k�zben estek el, �s s�rjaik az oszlop t�v�ben tal�lhat�k.
Az eg�sz v�rosnak azon a hatalmas ter�leten volt a k�zpontja, amelyen der�ksz�gben szelte egym�st Alexandria k�t, 30 m�tern�l is sz�lesebb f��tja. Nagy romhalmazok, oszlopok �s sz�mos ciszterna jelzi m�g most az utak ir�ny�t. Nyugaton volt a f�ld alatti nagy Halottak v�rosa (Nekropolisz), amely eg�szen az �n. Kleop�tra f�rd�j�ig terjedt.
Az id�k folyam�n sok r�gi m�rv�ny- �s gr�nitszobor ker�lt R�m�ba �s k�s�bb Konstantin�polyba, sok m�st pedig a tenger �nt�tt el. Mikor a r�maiak Kr. e. 30-ban Alexandri�t elfoglalt�k, a v�rosnak k�r�lbel�l egy milli� lakosa volt. Az alexandriai lakoss�g etnikai �sszet�tel�t tekintve igen kevert volt: legink�bb g�r�g�k, egyiptomiak �s sz�mos zsid� �lt itt, azonk�v�l az akkor ismert vil�g minden r�sz�b�l val� megfordultak itt.

A Pharosz sziget keleti fok�n emelkedett a h�res vil�g�t�torony, amelyet a Kr. e. 3. sz�zadban I. Ptolemaiosz Sz�t�r uralkod�sa alatt Sz�sztratosz �p�tett; nyolcemeletes �s 160 m�ter magas volt, f�nye 300 sztadionnyira (50–60 km) l�tszott a tengeren.